Dolgoztam különböző cégeknél, kicsiknél, nagyoknál, láttam világot is, többek között lehetőségem volt fél évig a világ egyik legjobb munkahelyén dolgozni szerződésesként (Microsoft, Koppenhága). Fejlesztőként dolgoztam, de hamar rájöttem, hogy sokkal jobban érdekel a HR. És nem az adminisztráció, hanem, hogy hogyan lehet jó szakembert találni, hogyan lehet megítélni egy jelentkezőről, hogy valóban alkalmas-e az állásra, hogy beillik-e majd a csapatba, egyáltalán, az adott cégnek való ember-e. Több évig dolgoztam egy nagy irodában, ahol vagy 100 ember dolgozott egy légtérben, így a felvéletiztető senior kollégák is ott ültek. Mivel nagyon érdekelt ez a terület, nagy kíváncsisággal követtem az egyes felvételizők sorsát, első körben az önéletrajzok megítélését, majd az interjú megbeszéléseit is. Ekkor döbbentem rá, hogy az IT világában nincs igazi HR tevékenység, mert az érdemi részt a konkrét szakemberek végzik, a senior fejlesztők, architect-ek. A HR osztály meg tudja ítélni, hogy szerepel-e adott szó az önéletrajzban vagy sem, de minden mást az IT szakember dönt el a személyes interjún (ahol többnyire tesztek vannak a beszélgetés mellett).

 

A rendszer szerintem nem jó, de mivel ilyen és úgy látom, nincs semmiféle törekvés, hogy másmilyen legyen, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni. Ebben az esetben annak, aki tényleg jó állást szeretne és van is mögötte tudás, első körben muszáj olyan önéletrajzot összeraknia, ami átmegy a HR szűrőjén. Azaz szerepelnek benne az adott kulcsszavak, átlátható, nem túl hosszú, de mégis tartalmazza a lényeget és ami nagyon fontos, hogy őszinte legyen, tükrözze valamennyire az egyéniségünket. Szerintem nem lehet és nem szabad uniformizálni az önéletrajzírást (sem), de egy bizonyos sablonnak meg kell felelni, bele kell illeszkednie. Ezen felül egy nagyobb kereten belül szabadság van, ezt a kis területet lehet okosan alakítani úgy, hogy hazugság nélkül tudjuk kidomborítani erényeinket és valóban kiderüljön valami rólunk az önéletrajzunkból.

 

Azt tapasztaltam ismerőseimen, idegeneken (akiknek az interjújáról, vagy éppen ellenkezőleg még az interjú előtti, önéletrajz olvasás utáni elutasításáról végighallgattam a felvételiztetők véleményét) és saját interjúim kapcsán is, hogy az informatikusoknak nagy szükségük lenne arra, hogy megtanulják, hogyan kell ezt jól csinálni. Rengeteg önéletrajz hullik ki a HRen (de akár a szakemberek kezéből is), csak azért, mert nincs jól megírva.  Rengeteg interjún vallanak kudarcot olyanok, akik pedig tökéletesen alkalmasak lennének egy adott pozícióra, csak az interjú nem alkalmas az ő megtalálásukra. És sajnos, mint említettem, nekünk kell alkalmazkodni ehhez a rendszerhez, viszont úgy tapasztalom, hogy ez nagyon sok informatikusnak nehézséget okoz. Nem tudják, hogyan írják meg az önéletrajzukat úgy, hogy az fenn maradjon a HR rostáján (vagy a másik kifejezéssel élve, átmenjen a szűrőjén..., de a lényeg, hogy ne végezze a kukában), nem tudják, mit néz a HR, nem tudják, mit figyelnek az interjún a szakemberek és emiatt nem tudnak felkészülni sem. Ha pedig bejutnak az interjúra, sokszor nem tudják, mit várnak el tőlük, a szakmai kérdések is váratlanul érik őket (mert nem feltétlenül arról kérdezik az informatikust, amit a való életben csinálna), nem tudják, miből, hogyan készüljenek fel az interjúra.

 

Én nekik szeretnék segíteni.